2013. február 14., csütörtök

Betegségek veszélyeztetik az emberiség fejlődését

A nem fertőzés útján terjedő, modern betegségek - szív- és érrendszeri zavarok, krónikus tüdőbetegség, rák és diabétesz - komoly mértékben veszélyeztetik az emberiség fejlődését: az általuk okozott költségek a 2010-es 4,71 billió eurós szintről 2030-ra 9,72 billióra növekedhetnek.

A Lancet egészségügyi szaklapban szerdán közzétett elemzések szerint a modern betegségek kezelése húsz éven belül 9,72 billió euróba kerülhet, ami az emberiség fejlődését is veszélyeztetheti. A kedvezőtlen irányzatnak viszonylag egyszerű intézkedésekkel gátat lehetne vetni; ilyen a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszafogása, az élelmiszerek sótartalmának csökkentése, az elhízás elkerülése, illetőleg a hatékonyabb és olcsóbb kezelési módok elterjesztése.
A tanulmányok szerzői leírták, hogy míg az emberiség történetének jelentős részében a fertőző betegségek jelentették az elsődleges fenyegetést, manapság a nem fertőzés útján terjedő egészségügyi problémák vannak túlsúlyban. A krónikus betegségek leginkább a fejlődő és felzárkózó országokat sújtják, ugyanis gazdaságilag ők tudnak a legkevésbé megbirkózni a következményekkel. Ezekben az országokban problémát jelent, hogy az érintettek kiesnek a termelési-társadalmi folyamatokból, és a gyógyításukra fordított kiadások is sokba kerülnek.
A Lancet az elemzések összefoglalójában kiemelte, hogy a legfrissebb becslések alapján 2010-ben 34,5 millióan haltak meg nem fertőző betegségekben világszerte, ami hozzávetőleg az összes elhalálozás 65 százalékát teszi ki. Ez a szám 2030-ra már 50 millió fölé emelkedhet. George Alleyne, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség megfelelő egészségi állapota nélkülözhetetlen feltétel a fenntartható fejlődéshez, a termelékenység növeléséhez és a gazdasági bővüléshez, valamint a klímaváltozások hatásának leküzdéséhez.
Az Aucklandi Egyetem kutatója, Ruth Bonita szerzőtársaival kiszámította, hogy az olyan lépések, mint a dohányzás mérséklése, az élelmiszerek sótartalmának a csökkentése, a szív- és érrendszeri betegségek hathatósabb kezelése egy főre vetítve globális szinten nem igényelne 0,7-1,5 eurónál több befektetést évente. Ugyanakkor csupán a sófelvétel 15 százalékos visszafogása tíz éven át 8,5 millió elhalálozást előzne meg a nem fertőző betegségek kialakulásának a megakadályozásával.
Hans Hogerzeil, a Groningeni Egyetem munkatársa a fejlődő országok nehéz helyzetét vizsgálva azt a példát hozta fel, hogy ha az inzulint generikus készítményként, és nem a legújabb gyógyszer formájában alkalmaznák a harmadik világban, a költségek nyolcadukra csökkennének. A legszegényebb országokban tíz év alatt 18 millió életet lehetne megmenteni a vérnyomáscsökkentő-antikoleszterin-vérhígító gyógyszerkombináció terjesztésével, a polipill alig kerülne egy dollárba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése