Az ember szuper-organizmus

A tudósok ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek. A világ mikrobákon keresztül történő megértése lehetőségek ezreit teremtheti meg jelenlegi gondjaink kezelésére. A mikroorganizmusok kutatása beláthatatlan lehetőségeket teremt, és komoly etikai kérdéseket feszeget.

A Toxoplasma gondii karcsú, félhold alakú, 3-6 µm hosszú és 1,8-4 µm széles mikroba. Ez az élősködő a melegvérű állatokat fertőzi, idáig több mint 400 különböző állatfajból izolálták. Fő fertőzési forrásai és végleges gazdaállatai a macskafélék. A parazita bejut a véráramba, majd a legkülönbözőbb szervekbe (így az agyba is), amelyekben vegetatív formát tartalmazó cisztákat alkot. A cisztát tartalmazó egér, patkány húsa ezt követően elfogyasztásra kerülhet macskafélék, kutyafélék által.

Az emberiség körülbelül 30 %-a fertőzött valamilyen formában. Az arány változó, néhol akár a 60%-ot is elérheti. A fertőzés merész, elővigyázatlan viselkedést idéz elő a rágcsálókban, könnyebben elejthető zsákmánnyá téve őket. Emberben megfelelő immunválasz esetén tünetmentes, néma fertőzöttség alakul ki. A látszólagos tünetmentesség ellenére azonban számos kutatás összefüggést talált az emberi IQ, élménykereső viselkedés, agresszió, pszichés problémák előfordulása, reakcióidő lassulása, közlekedési balesetek és a Toxoplasma gondii-fertőzés között. Aktív hatása vélhetően mérsékli a szabálykövetésre való hajlamot, lassíthatja reflexeinket, visszavetheti a férfiak IQ-ját, növelheti a depresszió előfordulását a népességben és fertőzötten jóval gyakrabban válhatunk közlekedési baleset áldozatává is! Akár az emberi kultúra alakulásában, új területek meghódításában, vezetőink kiemelkedésében is szerepe lehet ennek a régóta velünk élő parazitának - feltételezi néhány tudós. A „tünetmentes" fertőzés hátránya és előnyei (így a tesztoszteronszintre gyakorolt hatásé) élsportolóknál sportáganként eltérőek lehetnek. Az agresszió fokozódása előnyös lehet a pályán, de előnytelen a magánéletben; a reakcióidő romlása kedvezőtlen volna akár ökölvívóról, akár a startpisztoly eldördülésére váró úszóról van szó. Az összefüggés a sportteljesítmény és a fertőzöttség között elég valószínűnek látszik annak ellenére is, hogy erről tudomásunk szerint még nem készült sportolókra kiterjedő vizsgálat, sőt még az összefüggés lehetőségéről sem ír tudomásunk szerint senki.

Természetesen még ennél is sokkal komplexebb a mikroorganizmusok hatása az emberi szervezetre, elég csak a pre- és probiotikumok jelentőségére gondolnunk!